Ismerjétek meg Csít, a csapat legidősebb mentőkutyáját!

Csí, aki nevét nem az energiáról, hanem Fekete István kis fecskéjéről kapta csapatunk vezetőjének az első mentőkutyája. Mudi keverék, így nem egy megszokott fajta a mentőkutyák között

(Halkan megjegyezve a csapat többi kutyája sem az, ha a fajtájukat nézzük )

Kölyökként élete nem éppen zökkenőmentesen indult. Egy hajléktalan kutyája volt, akinek kórházba kellett vonulnia, így nemes egyszerűséggel a kórház kapujába kötötte. Szerencsére egy arra járó dolgozó meglátta, megesett rajta a szíve, és hazavitte. Ekkor mindössze 3-4 hónapos lehetett.

A képzése első felében minden jól ment, aztán jöttek a korai szocializáció hiányából és a rossz élményekből származó problémák. Keresések alkalmával és a gyakorlások alatt mindvégig stabilan és megbízhatóan dolgozott, de a vizsgaszituációkban sokszor elvéreztünk. Nem adtuk fel, küzdöttünk, tanultunk, ami meg is hozta a várva várt eredményeket.

Csí középszinten rom- és területkutató vizsgával rendelkezik, valamint emeltszinten is van sikeres szimatmunkája. Többször állt már ő is dobogón.

Csí munkamániája abban is megmutatkozik, hogy mindegy neki kivel, csak dolgozhasson , így lett csapatunk tagjának, Péter Nórának a “tanulókutyája”. Nóri több vizsgán is indult már vele, ahol gyönyörű szimatmunkákat mutattak be együtt, valamint éles keresések alkalmával Csível alkotnak egy párost.

Kezdeti tervek szerint 10 évesen gondoltuk Csí nyugdíjazását, de szerencsére egészségi állapota és a kondíciója is tökéletes, így mai napig csapatunk aktív tagja, aki kétségtelenül a legtöbb rutinnal rendelkezik az eltűnt személyek felkutatása terén.

Eredményes találatot is tudhat magáénak, hiszen pár évvel ezelőtt egy egyszerűnek indult erdei sétán Mirzával jeleztek gazdájuk, Simon Emese számára egy napokkal korábban eltűnt férfit. Sajnos ebben az esetben a családnak csak részvétünket tudtuk kifejezni!