Karcagon gyakoroltunk 11 kutyánkkal, főként a leendő temperamentum vizsgánkra, mikor megcsörrent a telefon. A bejelentő egy sirálynak kért segítséget, akit a szántóföldön talált. Kedves volt, mert kihozta a kutyasulira, így nem kellett hosszabb időre félbeszakítanunk a tréninget

Sajnos első percben látni lehetett, hogy nagyon nincs jó bőrben a madár, s minden igyekezetünk ellenére az éjszaka feladta a harcot.

A vadmadarak mentése nagyon nehéz, hiszen legtöbbször már teljesen legyengülnek, mire az emberek lárószögébe kerülnek.Bár ez a mentés nem ért szép véget, de jó látni, hogy vannak emberek, akik egy sérült állat mellett nem mennek el, hanem segítséget kérnek és hajlandóak is segíteni a mentésüket!